HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) Öt Elem Tana

Mielőtt megismernénk -csak érintőlegesen- a Kínai öt elem tanát (U-szin koncepció) megemlíteném, hogy vannak olyan vélekedések ősi magyarságunkat kutatók között, mely szerint eleink, a Hunok ősi világképe terjedt el az egész keleten. Vagyis a világ körforgása, a megszületés, az ősi elemek egymásból való keletkezése-táplálkozása, illetve az elmúlás, az egymást kioltó anyagok végtelen körforgása tarja életben a világot, és magát az embert is. Ha megértjük ezt a körforgást, az egymásra ható folyamatokat és társítjuk hozzá a Yin-Yang elméletben szereplő szervek kapcsolatait, megérthetjük a hagyományos kínai orvoslás logikáját és elméleti alapjait.

Az öt elem  kínai neve: Wu Xing, (ejtsd: vu hszing) A wu írásjel jelentése öt, a xing jelentése utazni, menni. Általában úgy fordítják, hogy kifejezze a mozgást, az egymásba átalakulást. Ezért találkozhatunk öt fázis, öt mozdulat stb. elnevezésekkel is. Elterjedtebb azonban az „elem” elnevezés. Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Vagyis ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön elölről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása. (míg nálunk négy évszak szerepel egy évben, a kínaiak beemeltek egy ötödiket is a nyárutó-t, mely maga a központi Föld elemhez tartozik)

Ez az öt elem sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Az elemekhez nemcsak az évszakok, hanem egy sor más tulajdonság, érzet is kapcsolódik. Az "Öt Elem Tana" szerint minden dolog az öt elem jellemzőit tartalmazza. Az elemek aránya határozza meg a dolgok tulajdonságait, viselkedését, de minden ember tulajdonságát is. Az ember viszonylatában az egyes fázisokhoz, elemekhez funkciókat, szerveket is kapcsoltak, és miután szerveink is kapcsolatban (párokban) funkcionálnak, így yin és yang típusú szervek is tartoznak az egyes elemekhez. De nézzük sorba:

Az első elem a Fa. A tavasz, valaminek a kezdete, vagy a reggel, a napfelkelte, az élet születése, az elindulás, a mozgásba lendülés, a természet újjászületése. A Fa elemet a zöld szín jelképezi. Időjárási elemek közül a Szél tartozik ide. A gyors, hirtelen változó és mozgást szimbolizáló. A mi mondásunkban is jelen van: „Tavaszi szél vizet áraszt” például. Érthető, ha testünk alkotóelemei közül az izmok, inak, a mozgás létrehozói tartoznak ide, vagy az életkor szerint a gyermekkor, mely „örökmozgó”. A HKO szerint a szél társulhat hideggel és meleggel is. Ha a yin-yang egyensúlya felborul, akkor a yang hirtelen feltörhet és „szélütés” érheti az embert. Szerveink közül a yin Máj, és a yang Epehólyag tartozik a Fa uralma alá. A Máj biztosítja az energia szabad áramlását a testben. A Máj felel a védelemért, az előrelátásért, a tervezésért, a felszabadításért. Az Epehólyag a dolgok működésbe hozásáért, a döntésekért, a cselekvés elkezdéséért, valamint a fej energiájának kontrolljáért felelős. A keleti orvoslás szerint, a fej összefügg a két hólyaggal: az epe- és a húgyhólyaggal. Akik májproblémákkal szenvednek, általában fejfájásban is. Akinek vese- és húgyhólyagproblémája van, hajlamosak a migrénre. A Fa-szervek a szemen keresztül tartják a kapcsolatot a külvilággal. Vagyis a HKO szerint a máj tükre a szem. Ha gondok vannak a szemeddel, de a szemész nem talál magyarázatot, vizsgáld meg a májadat. De a máj működése egyenes hatással van a gyomor működésére is.

A Fa elemhez tartozó érzelem a düh, a harag, az elégedetlenség. A düh és a harag nem csak negatív érzelem. Megvan a helye az ember életében. Például az „elégedetlenség a fejlődés rugója”. A harag az energiát kifelé, felfelé mozgatja. Ha nem túlzott, akkor a normális Fa a Szél mozgásirányával összhangban mozog. Ha túlzott, akkor szétszórja az energiát. Ha elfojtott a haragunk, akkor gátolja az energiát, és stagnáláshoz vezet. A Máj nem tud méregteleníteni, munkáját jól végezni, és „mérgesek leszünk”. A nagy düh, harag rontja a szemet, „nem látunk a dühtől”, fizikai és lelki értelemben is. Az elfojtott harag, düh önmagunk ellen tör, a védő-funkción keresztül autoimmun betegséget okozhat, kijátszva a máj védő funkcióját. A tervezésképtelen és döntésképtelen ember Fa-energia hiányos.  Nyelvünkben a „rosszmájú” és „epés”, vagy a „méregzöld” kifejezések bizonyíthatják ezt az ősi tudást. A Fa elemhez a savanyú íz tartozik. A savanyúnak összehúzó hatása van, ami segít egyensúlyban tartani a hozzá tartozó szerv, a máj szétszóró, kiterjedő energiáit. Ha a Máj energiában túlsúly keletkezik, kívánjuk a savanyú ételeket. A savanyú összehúz, gyengíti a májat; a csípős íz erősíti a gyenge májat, segít szétszórni az energiáját.

A Tűz elem a nyári évszak, a kiterjedés, a kiteljesedés, a felfelé mozgás, a nyári forróság, és a déli napszak. Az emberi életben a testi és szellemi növekedés, fejlődés, az ifjú felnőttkor, vagy a családalapítás ideje. A Tűz felmelegít, aktivál, mozgat, „eleven, mint a Tűz”, de kóros mennyiségben gyulladást, lázat okoz.  Tűz elemhez a piros szín tartozik. Testünk alkotóelemei közül a vérerek tartoznak hozzá, szerveink közül a yin Szív, és Szívburok (azaz Erek Ura), valamint a yang Vékonybél és Hármasmelegítő* tartozik az irányítása alá. (* ez egy egyezményes szerv, mely a szervórában szerepel) A Szív szétárasztja, kiterjeszti a vért a Szívburok segítségével. A Szív tartja ellenőrzése alatt az egész gondolkodást és a gondolatok kifejezését, a tudatot, az érzéseket, sőt humorérzékünket is. A Szív működteti az önmagunkhoz vagy másokhoz való nagyvonalúságnak a képességét, hogy valaki a „szívén viseli valaki sorsát”, a „jószívűség”-et, és a szeretni tudást. Tehát nem véletlen a szeretet, szerelem szív-ábrázolása sem. A Szívburok az érhálózatért felelős, a szívverésért, a szív frekvenciájáért. Energiahiányát jelzik a hideg kéz- és lábfejek, a frigiditás, a fösvénység, a túlzott zárkózottság, vagy a mosolytalanság. A Hármasmelegítő a szervezet egész energiaszabályozásáért felelős, a légzés mélységéért, a Szív által meghatározott testhőmérséklet biztosításáért és a három testüreg: a légzés, az anyagcsere, a szexualitás összehangolásáért.  A Szív a külvilággal a nyelven keresztül tartja a kapcsolatot. A nyelvvel, beszéddel fejezzük ki gondolatainkat, érzéseinket. Aki „kiönti a szívét”, az elmondja érzéseit, gondját. A nyelv formája, színe, mozgékonysága elárulja a Szívenergia állapotát.

A Tűzhöz érzelmi szinten az öröm tartozik. A boldogság pozitív érzelem, például „dagad a szíve az örömtől”, de túlzott mértékben károsítja a Szív energiáját, továbbá a gyász, a bánat is, ha valami „nyomja a szívét”. Tűz energiazavar a türelmetlenség, a kapkodás. A Tűz és szerve a Szív szereti a lágyságot, „lágyszívű”, a hajlékonyságot, a „lobogást”, ezt tartja egyensúlyban a keserű íz, amely keményít. A túl sok keserű „kőszívűvé” tesz, megszikkasztja a Lépet. A Szív a lágy sóssal erősíthető, az édessel nyugtatható, de a sok édes lefojtja a szívet.

A Föld minden ősi elképzelésben, mitológiában a termékenység, a táplálás, az anyaság szimbóluma. De az életadó „anyaföld” az átalakulásnak, átváltozásnak is a „táptalaja”. Évszakként a nyárutó (későnyár) a megfelelője, de igazából jelképezi az összes évszak közötti átmenetet, nekikészülődést. Ugyanígy napszakként is az átmenetet testesíti meg, vagyis a hajnalt, vagy az alkonyt. Az ember életciklusaiban is az átmeneti időszak tartozik a Föld elemhez, mint a magzati lét, a kamaszkor, a változókor, vagy az életből a halálba való átmenetet, hiszen „porból lettünk és porrá leszünk” és idővel „visszaadatunk az anyaföldnek”.  Időjárási tényezője a felhősödés, eső, nyirkosság, mint az átalakulás kifejezője, valamint a föld termékenységének feltétele. A Földtől tehát táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött, és eközben nedvességet sugároz ki magából. A hozzá tartozó szín a sárga-barna.  Szerveink közül a yin Lép, és a yang Gyomor tartozik a Föld irányítása alá. A Lép energiakörébe tartozik a hasnyálmirigy és annak feladatai is. A Lép a „nagy átalakító”, szabályozza az emésztést, a táplálék átalakítását, felszívását, tárolja a táplálkozási energiát, keringésbe hozza és szétosztja a táplálékot. Persze a táplálás a vérre is vonatkozik, jórészt a vér révén is valósul meg. A Lép gyűjti össze a vért, az erekben tartja, táplálja az érfalakat, szabályozza az alvadást. Meghatározza a zsírszövet, a kötőszövet, a tartószalagok állapotát, ezáltal helyükön tartja a belső szerveket. A Lép energia gyöngülése tetten érhető gyomorsüllyedésben, végbél és visszér problémáknál, vérzési rendellenességekben. A Léphez tartoznak a nyirokszövetek, nyirokerek, nyirokcsomók, a mandulák, a féregnyúlvány, a bélnyálkahártya kötőszövetek, a vörösvértestképző csontvelő, az emlőmirigyek. A Lép szabályozza az étvágyat, az ízek megkülönböztetését, az íz érzést. A Lép a Gyomorral együtt felel a nyálelválasztásért, valamint a folyadékok nyákká, anyatejjé alakításáért. Energiahiánykor a nyák besűrűsödik, elapad az anyatej. A földelem szervei a szájon keresztül kapcsolódnak a külvilághoz.

A Földhöz az édes íz kötődik. Az édes kis mértékben táplálja, nagymértékben megtámadja a Lép energiáit. Hatása a savanyúval elnyomható. A Lép energiája édessel erősíthető, keserűvel gyengíthető. A Föld az energiaközpont és a gondolkodás irányítója. Ha kevés a Föld energia, akkor cél nélküli, zavaros gondolkodás, aggódás, aggályoskodás, töprengés lesz a jellemző, aminek hatására az életenergia megakad. Ez gátolja a Lép átalakító funkcióját, ami emésztési rendellenességekhez, gyomorfekélyhez, étvágytalansághoz, szellemi tunyasághoz és a testben nehézség-érzéshez vezet. Ha nincs étvágyunk, vagy éppen túlzottan is van, az a lép és a hasnyálmirigy műve.

A földben képződik a következő elem a Fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A napszakok közül az este tartozik ide, amikor a nappal a végére jár. Az évszakok közül az ősz, amikor a tápanyagok „besűrűsödnek” a gyümölcsökben, gyökerekben, magokban. Az emberéletben az alkony, az öregkor, a bölcsesség koncentrálódása, a töpörödés ideje. A Fémhez tartozó érzelem a szomorúság, a búcsú a nyártól, a nappaltól, az élettől, és jelképezi az önmagunkba való visszahúzódást. A Fém színe a fehér, yin szerve a Tüdő, yang szerve a Vastagbél. A Tüdő az „égi energiát”, a levegőt osztja szét a szervezetben. A Tüdő tisztítja a folyadékok útjait. A vese felé irányítja a vizeletet, a szív felé a vért, a bőrön át kifelé az izzadságot. A Tüdő energia a szőrzetért, a bőrért, mint külső védőszervért is felel. Nyitja-zárja a pórusokat, így az izzadást szabályozza. A bőr-tüdő kapcsolat az európai orvoslásban is bizonyított. A lélegzés nagy része a bőrön keresztül történik. A Tüdő a kapcsolatot a külvilággal az orron keresztül tartja. Minden, ami az orrba nyílik - a felső légutak, a mandulák, az arcüregek, az orrüreg - a Tüdő irányítása alatt állnak. Minden, ami az orrban történik - nátha, arcüreggyulladás, orrviszketés, orrvérzés - valamilyen Tüdő energiazavarra vezethető vissza.

A Fém összehúzódó energiáit a csípős íz szétoszlató hatása tartja egyensúlyban. A túlzott csípős íz szétszórja az energiát, árt a májnak is, mivel az is szétoszlató, és ettől a hatása felerősödik. Ernyeszti az izmokat, és az ereket, elbánik az „ősenergiával”, és a szellemmel. A bőrt is károsítja. A túlzott csípős íz hatását keserűvel ellensúlyozhatjuk, a keserű keményít. A Fém energiáit tehát az összehúzó savanyúval erősíthetjük, illetve a szétszóró csípős-fanyarral gyengíthetjük. A Tüdő szabályozza a csípős ízek, és az erős főszerek iránti igényünket. Lelki értelemben a Fém elem segít megéreznünk a veszélyt, előre megsejteni dolgokat. Nyelvünk kifejezi ezt az összefüggést: „Jó orra van hozzá!” vagy „Kiszagolta a dolgot” szólásokkal. A tüdő elemhez tartozó érzelem a szomorúság, ha túlzásba kerül testünk görnyedtté válik, a vállak beesnek és „lóg az orrunk”. Ez a testhelyzet gátolja a Tüdőt feladatának ellátásában, betegséghez vezethet. Ezért vigyázzunk a testtartásunkra és ne lógassuk az orrunkat!

A vastagbél fontos kiválasztó rendszer. A tüdő tisztaságot igényel és a tisztaságát a vastagbél tisztasága biztosítja. Ezért is igen fontos ősszel a tisztítókúra. A vastagbél elégtelen működése megmutatkozik a bőrön is kiütések, pörsenések, pattanások formájában. Ha a vastagbél tele van lerakódásokkal, akkor a fontos tápanyagokat nem tudja felszívni, és ennek következtében szervezetünk éhezni fog, még ha rendszeresen jóllakottnak is érezzük magunkat. Ősszel nem véletlenül kívánjuk jobban a csípős, fűszeres ételeket. Hiszen szervezetünk is e táplálékokkal akarja elősegíteni a tisztító folyamatokat. De ősszel nem ajánlatos fogyni sem, mindenképpen vesztesek leszünk, mert ilyenkor a szervezet a felhalmozásra dolgozik.

Ötödik elem a Víz az összefogást, a különböző anyagok egyesítését jelképezi. A hideg klimatikus energia tartozik hozzá, és a tél, a legrövidebb nappalok, leghosszabb éjszakák ideje. A hideg lassít, elzár, gátol, keményít, összezsugorít. Télen a víz megfagy, jég lesz belőle. Égtájnak is a hideg, az Észak tartozik hozzá. Napszakban az éjjel. Az emberéletben a halál, a halál utáni állapot tartozik a Víz elemhez, a test kihűlt, „megfagyott”, a lélek várja az újjászületést az örök körforgás szellemében. Természetesen a szimbolikusan kifejező szín a fekete. A Víz elem yin szerve a Vese, yang szerve a Húgyhólyag. A Vízhez tartozó érzelem a félelem. A félelem természetes érzelem, szükség van rá az életben. Hiszen, ha valami veszélyeztet, akkor a mellékvesék hormonja működésbe lép, „támadj, vagy menekülj” parancsot ad, ami segít megoldani a veszélyes helyzeteket. A túlzott rémület azonban káros. A félelemtől „megdermedünk”, a hideg, a jég így mutatkozik meg. Elsősorban a Vesét károsítja, legyengíti energiáját, így elveszti a két alsó kimeneti nyílás - a végbél és húgycső - irányítását.    Gondoljunk arra, hogy vizsga előtt hirtelen vizelési ingerünk, hasmenésünk lehet, vagy ha valakit megijesztenek, ijedtében bepisilhet. A félelem hosszú távon kifejezetten gyengítő hatású, depressziók, fóbiák alapjául szolgálhat. A bénító félelem impotenciát, frigiditást, az „élni akarás” csökkenését okozhatja. Ugyanakkor visszafelé is igaz, a legyengült veseenergia okozhat állandó félelemérzetet, cselekvőképtelenséget.

A Vese nagyon fontos, sokoldalú szerv. A vért szűri, vizelettermelő szerv, és hozzá tartoznak a belső elválasztású mirigyek is, a mellékvese, a nemi mirigyek, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy (mellék-pajzsmirigy), és a hipofízis. Így már érthető, hogy sok mindent irányít, felügyel. A Vese tárolja az „Ősenergiát”, az öröklött tulajdonságokat, a tehetséget, ügyességünket. Tárolja az életösztönt, az akaraterőt, a libidót. Az ősenergia az a velünk született energia, amit a szüleink ivarsejtjeinek összeolvadásakor, a fogantatáskor kaptunk. Ez az ősenergia egész életünkre jellemző mennyiségű és minőségű. Nem gyarapítható, csak fogy az életünk folyamán, de helyes életvitellel a fogyását tudjuk lassítani. Mint életünk gyertyája, amit születésünkkor meggyújtanak, és amíg ég, addig tart életünk. Aki „két végéről égeti” a gyertyát, az hamarabb meghal, túlhajtja, elpazarolja az ősenergiáját. A Vese a „teremtő erő” felelőse, ellenőrzi a nemi szervek működését, hiszen mi magunk is ugyanúgy adjuk tovább az ősenergiát gyermekeinknek. A Vese ellenőrzi a vizet, szabályozza a test vízmennyiségét. Az elosztásért a Lép és a Húgyhólyag felel. A Vese felügyeli a Húgyhólyag „munkáját” is. A Húgyhólyag feladata a szennyvizek tárolása, elraktározása, a vízforgalom, a vízelosztás szabályozása a szervezetben. Funkciója a szellemi és testi ellazulás, az aktivitás abbahagyása, vagyis visszatérés a nyugalomba.

A Vese a külvilággal a fülön keresztül, a hallás révén kommunikál. A Víz-elemhez a sós íz kapcsolódik. A Földön az élet a sós tengervízben keletkezett. Ennek emlékét őrizzük szervezetünkben, hiszen a vér, és a szöveti folyadékok sótartalma azonos a tengervízével. A só mennyisége szabályozza a test víztartalmának mennyiségét. Ha több a só, úgy vizet tart vissza a vese, hogy a só koncentráció azonos maradjon. A só a „lágyságot” szereti, ezzel ellensúlyozza a Vese összetapasztó, szilárdító energiáját. A túl sok só kifárasztja a csontokat, lefékezi a szívet, befagyasztja az ereket, és elváltoztatja az arcszínt. A Vese energiáját sóssal csökkentjük, és a kemény keserűvel erősítjük.

A víz elengedhetetlen ahhoz, hogy a fa újból kirügyezzen, és elinduljon ismét az élet körforgása. Talán sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, -ha az orvoslásból merítünk példákat-, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal, a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a reumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák előtérbe kerülnek. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.

 

A hatalmas keleti puszták felett még ringatja a szél őseink szellemét, és mindaz ma is igaz, mit egykoron a világról és benne az emberről hittek.

Oldal: HKO - Öt elem tana
Természetes gyógymódok és egészség megőrzés a keleti medicinával. - © 2008 - 2024 - keletimedicina.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat